28. r�sz: Dinara bossz�ja

A harcban hossz� sz�net �ll be, am�g Derek ism�t talpra �ll. M�g a lid�rc is n�m�n figyeli, ahogy ellenfele gy�l�lett�l szikr�z� tekintettel visszafordul fel�. V�g�l sz�jmozg�s n�lk�l megsz�lal, de nem azon a hangon, amelyen �tv�ltoz�sa ut�n felvis�tott. Dinara hangj�n besz�l, ami ez�ttal nem suttog�s, hanem norm�lis hangerej�, �rthet� emberi besz�d:

– Nem n�zel ki t�l j�l… b�ty�m.

Derek teste mozdulatlann� dermed a d�bbenett�l. Elkerekedett szemmel b�mul ellenfel�re.

– Di… Dinara? – hebegi, mik�zben h�tr�lni kezd. A f�ny a tork�ban minden egyes hangn�l feler�s�dik. – Nem… Lehetetlen… M�gis hogy…

– Hogy lehetek m�g itt? Ugyanaz�rt, ami�rt te. M�gis hogy hozhattatok ide Darrennel? �s hogy hagyhattatok itt ut�na, amikor elmentetek „beteljes�teni a sorsotokat”? Egy�ltal�n nem �rdekelt titeket, mi lesz velem?

– Ez nem igaz! – v�g a szav�ba Derek. L�tsz�lag siker�lt fel�lkerekednie d�bbenet�n. – Pont akkor gy�ztek le minket, �n is alig tudtam visszaj�nni. De t�ged �ppen az�rt hoztunk ide, hogy biztons�gban legy�l. Mert tudtuk, hogy itt nem eshet bajod.

– M�gis meghalt – sz�l k�zbe Bloom is. Tagjai reszketnek, minden porcik�ja ellenzi, amit tesz, de lassan elindul a k�t alak fel�. – Meghalt, mert nektek fontosabb volt a h�bor�, mint a saj�t h�gotok.

Norm�lis esetben Derekt�l lehetne v�rni, hogy feld�h�dj�n azon, amit Bloom mondott, most m�gsem � t�madja meg a l�nyt. A lid�rc ellenben a t�nd�r fel� k�ldi az egyik ind�j�t, ami csak p�r centivel t�veszti el a c�lj�t. Bloom ijedt hangokat hall a h�ta m�g�l. N�h�ny bar�tn�je id�k�zben mag�hoz t�rhetett, most pedig r�m�lten figyelhetik, ahogy meggondolatlanul vesz�lybe sodorja mag�t.

– Nektek ehhez semmi k�z�t�k – t�lti be a termet Dinara hangja. – Utolj�ra figyelmeztetlek: takarodjatok innen, k�l�nben ugyanarra a sorsra juttok, mint �.

Derek csak egy pillanatra m�ltatta Bloom k�zbevet�s�t, most pedig azonnal mozdul. Am�g a lid�rc a t�nd�rrel van elfoglalva, energiahull�mot k�ld, fel�, ami led�nti ellenfel�t a l�b�r�l. Az �jfekete alak h�trarep�l, beveri a fej�t a falba, majd eszm�letlen�l �sszeesik. Ind�i is ernyedten zuhannak mell� a f�ldre.

Miut�n vesz�lyesebbnek �g�rkez� ellenfel�t ki�t�tte, Derek Bloom fel� ford�tja torz arc�t. A l�nynak �sszeszorul a torka ijedt�ben, de felk�sz�l a harcra.

– Itt a v�ge – hallja a f�rfi g�pies, m�gis fenyeget� hangj�t. – Id�ig tal�n eljutottatok, de most m�r senki sem seg�t nektek. �s mindj�rt megl�tj�tok, hogy velem sokkal nehezebb dolgotok lesz, mint a lovagjaimmal.

Eddig is pont ett�l f�lt�nk – fut �t a gondolat Bloom fej�ben. Eg�sz teste remeg, f�zik, f�radt, f�l, de elt�k�lte, hogy � sem fogja megk�nny�teni Derek dolg�t. Harcolni fog, �s ha el kell buknia, h�t nem meghuny�szkodva fog elbukni. Arra azonban m�r ink�bb nem gondol, mi lesz, ha a f�rfi nem el�gedne meg ennyivel.

Derek t�mad el�sz�r, m�g azel�tt, hogy Bloom megmozdulna. A t�nd�r majdnem ugyan�gy j�r, mint a n�h�ny m�terrel arr�bb eszm�letlen�l fekv� lid�rc. Szerencs�je, hogy bar�tn�i ott voltak a h�ta m�g�tt, �gy felfogj�k az es�s�t. Azonban m�g fel sem tud �llni, amikor a f�rfi �jabb t�mad�st ind�t, amivel az �sszes t�nd�rt val�s�ggal felkeni a falra.

Egy id� ut�n Bloom m�r �gy �rzi, �sszeroppan a hatalmas nyom�st�l, ami a falhoz pasz�rozza. Pr�b�l Derek felem�s szem�be n�zni, de nem j�r sok sikerrel. A k�nt�l �s a harminc �ve eltorzult arc l�tv�ny�t�l m�g a saj�t szem�t is nehez�re esik nyitva tartani.

– Err�l besz�ltem – hangzik a f�rfi g�nyol�d� hangja. – Sz�nalmas, gyenge kis f�rgek vagytok, akik h�st akarnak j�tszani. De most eltaposlak titeket.

Bloom minden erej�t �sszeszedve Derekre n�z, de pillant�sa nem a torz arcon �llapodik meg. A f�rfi m�g�tt ugyanis �jra megjelenik k�t z�lden izz� pont.

A nyom�er� egy pillanat alatt megsz�nik, amikor Dereket oldalba kapja egy hossz�, fekete inda. F�ldet �rve Bloom a t�rd�re t�maszkodva kapkod leveg� ut�n. Szeme sark�b�l l�tja, hogy k�r�l�tte a t�bbiek nem tudnak meg�llni a l�bukon. Bar�tn�i egyt�l egyig n�gyk�zl�bra ereszkednek, vagy elter�lnek a f�ld�n.

A lid�rc �s Derek p�rharc�nak m�sodik menete kezd�dik el a teremben. Bloom igyekszik er�t gy�jteni, mik�zben szem�t a k�zd� feleken tartja. A lid�rc mozdulataib�l, azok dinamik�j�b�l arra lehet k�vetkeztetni, hogy nem hagyott benne maradand� nyomot, hogy az el�bb ki�t�tt�k. Ugyanolyan elsz�ntan �s vehemensen t�mad, mintha csak most kezdte volna a harcot.

Bloom tagjaiba lassan visszat�r az �let. Ezzel egy�tt pedig egy �rdekes gondolat furakodik az agy�ba. T�nyleg megeshet, hogy sz�mukra Derek t�l er�snek bizonyul. Jelen helyzetben, hogy ennyire f�radtak, ebben eg�szen biztos. Ebben az esetben a lid�rc az egyetlen a teremben, aki felveheti a harcot a f�rfival. Ha pedig Dinara annyira szomjazik a bossz�ra, �m legyen! � pedig seg�teni fog neki.

Mire azonban Bloomban megsz�letik az elhat�roz�s, a lid�rcen kezdenek megl�tszani az els� menetben bekapott �t�sek hat�sai. Egyre kev�sb� t�ri Derek t�mad�sait, a rengeteg �rt� var�zslat m�ly sebek form�j�ban hagy nyomot a test�n. Amikor Bloom v�gre r�sz�nja mag�t a cselekv�sre, j�form�n m�r az is csoda, hogy talpon tud maradni.

Bloom h�tulr�l Derekhez lop�zik, majd hirtelen a nyak�ba ugrik. A f�rfit ez v�ratlanul �ri, nem is tudja mire v�lni a helyzetet. Pr�b�lja ledobni mag�r�l a t�nd�rt, de mindhi�ba. Bloom makacsul kapaszkodik a nyak�ba, k�zben pedig sokatmond� pillant�st k�ld a lid�rc fel�. Az szinte azonnal meg�rti az �zenetet, �s ism�t el�relend�ti a jobb karj�t. A v�ll�b�l kiny�l� inda puskagoly�k�nt indul el Derek fel� �s a has�ig meg sem �ll. A l�ny �rzi, ahogy a f�rfi teste el�sz�r megfesz�l, majd elernyed a karjai k�z�tt. De azt is, ahogy a Derek has�n �tf�r�d� ny�lv�ny az � oldal�t is felhas�tja.

– Teh�t ilyen az – h�rgi Derek t�volba mered� tekintettel, – amikor… m�r nem f�t… a bossz�v�gy. Amikor… m�r nem f�t… semmi – hirtelen visszafordul a lid�rc fel� �s mindk�t kez�vel megragadja az alak v�ll�b�l kin�tt ny�lv�nyt. – De nem egyed�l megyek.

Bloom k�s�n eszm�l, �s nem engedi el id�ben Derek nyak�t. �rzi, ahogy az inda felforr�sodik a f�rfi kezei alatt, val�s�ggal �geti az oldal�t. Reflexszer�en engedi el Dereket, a lid�rcnek viszont nincs hasonl� lehet�s�ge. Ugyanazon a magas hangj�n rikoltozik k�nj�ban, amelyiken �tv�ltoz�sa ut�n vis�tott fel. A f�rfit ez nem hatja meg, addig tartja kezei k�z�tt a lid�rc ind�j�t, am�g ellenfele �ssze nem esik. Hogy �jultan, vagy m�r holtan, azt Bloom nem tudja megmondani.

Derek mozdulatlanul figyeli a lid�rc utols� perceit. Ha arca m�g �p lenne, tal�n egy el�gedett mosoly futna �t rajta. Jelen �llapot�ban azonban teljesen kif�rk�szhetetlen. Mikor megbizonyosodott r�la, hogy ellenfele m�r nem fog f�lkelni, a t�nd�rek fel� fordul. Hossz� pillant�st vet a mozdulatlann� dermedt t�nd�rekre, de azt�n l�ba megrogy, t�rdre esik, v�g�l pedig elter�l a porban.