20. r�sz: K�l�nleges fogoly

Bart �s Layla m�r nem is gondolkodnak rajta, mi�ta haladnak zavartalanul. Miut�n k�l�nv�ltak a t�bbiekt�l, v�gigmentek azon a sz�k j�raton, �sszefutottak n�h�ny katon�val, akik p�rokban �rk�dtek a barlangokban. Nem jelentettek k�l�n�sebb akad�lyt, k�nnyen legy�zt�k �ket. A t�nd�rnek csak az nem tudta elker�lni a figyelm�t, hogy Bartot megl�tva a katon�k m�g nem voltak ellens�gesek.

Ezt azonban nem teszi sz�v�. Semmi j� nem s�lne ki abb�l, ha a fi� megtudja, hogy gyanakodik. Ha igaza van, csak el�ruln� mag�t, ha viszont nincs igaza, v�rig s�rti. Tipikusan olyan t�ma ez, amit nem tan�csos felhozni a k�zel�ben.

– Te n�zed egy�bk�nt, hogy merre megy�nk? – k�rdezi v�g�l. – Mert �n m�r nem eml�kszem.

– Semmi ok az aggodalomra – hangzik a magabiztos v�lasz. – Nem fogunk elt�vedni.

– Ez igaz�n megnyugtat�.

Bart p�r kanyarral k�s�bb hirtelen megtorpan �s felemelt k�zzel Layl�t is meg�ll�tja maga m�g�tt. Fej�t oldalra ford�tja, mintha f�lelne.

– Te is hallod ezt? – k�rdezi.

Layla is hallgat�zni kezd. El�sz�r nem hall semmit, ami�rt a fi� meg�llt volna. P�r m�sodperc m�lva viszont alig hallhat� ny�sz�rg�sre figyel fel. Tov�bb a folyos�n mintha valaki s�rna. M�ghozz� egy l�ny.

– Azt hiszem hallok... valamit. Mintha...

– Ez nekem nagyon ismer�s.

Bart siet�s l�ptekkel indul tov�bb. Layl�nak igencsak szednie kell a l�b�t, ha k�vetni akarja. A szipog�s egyre k�zelebbr�l hallatszik, v�g�l pedig a forr�s�t is megtal�lj�k: egy cell�nak kialak�tott �regb�l j�n a folyos� jobb oldal�n. Bart az utols� n�h�ny m�tert m�r futva teszi meg, miel�tt t�rden cs�szva meg�rkezne az �reg el�. Lak�j�ra meredve pedig hirtelen felki�lt:

– Rose!

Egy kisl�ny s�nyl�dik a cell�ban. J�val fiatalabb mindkettej�kn�l. Hossz�, sz�k�sbarna haja csapzottan omlik a v�ll�ra, de a k�r�lm�nyekhez k�pest eg�sz �poltnak t�nik. Csak n�h�ny napja hozhatt�k ide. Barna szeme viszont majdnem ugyanolyan, mint Bart�. R�ad�sul a fi� m�g a nev�n is sz�l�totta. Layl�ba has�t a felismer�s: � lenne Bart kish�ga, akir�l m�g annak idej�n besz�lt, amikor el�sz�r tal�lkoztak? De akkor m�gis mit keres itt?

A beb�rt�nz�tt kisl�ny hi�ba t�nik Bart h�g�nak, val�s�ggal hal�lra r�m�l a fi� l�tv�ny�t�l. K�ts�gbeesetten igyekszik �sszekuporodni az egyik sarokban, hogy min�l t�volabb ker�lj�n t�le. Nadr�gja val�sz�n�leg farmer, de a f�ls�j�t m�r semmik�pp sem lehetne azonos�tani a rengeteg koszt�l, ami r�ragadt. Viselked�s�t azonban nem csak Layla nem �rti. Bart ugyanolyan tan�cstalanul t�rdel a r�csok el�tt.

– Mi a baj? – k�rdezi v�g�l. – Nem ismersz meg?

– B�ty�... – h�pp�g a kisl�ny. – Mi�rt kellett idehoznod?

Layla tekintete abban a pillanatban Bartra szegez�dik. K�pes volt idehozni a saj�t h�g�t? Ezt az�rt sosem n�zte volna ki bel�le. Csakhogy a fi� ugyanolyan d�bbentnek t�nik, mint �.

– Hogy? – hebegi. – Ezt nem �rtem...

– Pedig csak n�h�ny napja volt, hogy hazaj�tt�l. Azt mondtad, sz�net van az iskol�ban, azt�n meg�lted anyut �s aput, engem pedig idehozt�l...

– Micsoda? – k�rdezi felh�borodva Layla, v�dl�n mutatva a fi�ra. – Te meg�lted a saj�t sz�leidet?

– De... De... Ez lehetetlen – pr�b�l Bart v�dekezni. – �n v�gig Bloom�kn�l voltam...

– Addig, am�g vissza nem ment�nk. Ut�na megk�rted Stell�t, hogy hadd j�hess vissza. R�ad�sul pont azt mondtad, hogy hazam�sz.

– T�nyleg hazamentem, de senkit nem tal�ltam otthon. Kihalt volt a h�z, nem tudtam, hol lehetnek. Arra gondoltam, tal�n bementek a v�rosba, de semmi... Ami�ta a V�r�sforr�sban tanulok, nem is l�ttam �ket...

A t�nd�r tov�bbra is v�dl� tekintettel n�z Bartra. Ha hihet Rose-nak, minden jel arra utal, hogy a fi�ban egy�ltal�n nem lehet megb�zni. De akkor is... Mi �rtelme volt idehozni �s t�ml�cbe z�rni a saj�t h�g�t? Ennek egy�ltal�n semmi �rtelme. Ha viszont Rose hazudik, �s m�s magyar�zata van annak, hogy ideker�lt... Akkor meg mi�rt kenn� r� a b�tyj�ra, hogy idehozt�k? �jabb magyar�zatra v�r� k�rd�s.

Am�g a t�nd�r mag�ban v�v�dik, kinek higgyen, Bart megsz�lal:

– N�zd, t�nyleg feloldhatatlan ellentmond�sba ker�lt�nk. De az igazs�g az, hogy �n is megr�k�ny�dve �llok el�tte. Annyit k�rek, hogy hagyjuk a magyar�zkod�st m�skorra. Legal�bb Rose-t vigy�k ki innen min�l hamarabb, rendben?

Layla egy hossz� pillanatig farkasszemet n�z a fi�val. Igyekszik b�rmi gyan�sat kiolvasni a tekintet�b�l, de �rt� sz�nd�kot nem tal�l benne. V�g�l lassan b�lint.

– Rendben, de ut�na m�g visszat�r�nk erre.

Bart a szikl�ra helyezi a tenyer�t ott, ahol a r�cs be�gyaz�dik a k�zetbe. Nem telik bele sok id�, �s az els� vasr�d m�r ki is ker�lt a hely�r�l.

– Ezt hogy csin�lod? – k�rdezi a l�ny, de szinte csak maga el� motyogva. Bart azonban �gy is meghallotta a k�rd�st.

– Csak a szikla szerkezet�t puh�tom meg egy kicsit – �rkezik a v�lasz, miut�n a m�sodik r�d is kicsusszan a hely�r�l, szabad utat engedve Rose-nak. – Mintha csak felapr�z�dna.

A kisl�ny vonakodva j�n ki a cell�j�b�l. Tekintet�t v�gig b�tyj�n tartja, amikor pedig ki�r, azonnal Layl�hoz simul, mintha a t�nd�rt�l v�rn�, hogy megv�dje.

– �gy t�nik, egy�tt vissz�k ki – jegyzi meg Layla, mik�zben elindul arra, amerr�l j�ttek. Rose szorosan mellette, Bart p�r l�p�ssel arr�bb, a m�sik oldalon k�veti.