- Hol vagyok?- gondolta Chatta, amikor kinyitotta a szemét. Először semmit se látott, mert nagyon sötét volt. De ahogy tisztult a világ, meglátta Jaket és valami barlang félét.

- Hol vagyunk?- kérdezte, most már hangosan.

- Nem tudom, de ismeősnek tűnik a hely.- felelte Jake.

- Jártál már itt?- csapott le rögtön Chatta.

- Nem biztos. Lehet, hogy még nem, csak képen láttam. – felelte szomorúan.

- Ühüm. – bólintott Chatta- Kár. De ha lehet, hogy jártál már itt, mire gondolsz?

- Egy barlangra a közelben.

- Megpróbálsz kivezetni?- kérdezte Chatta reménykedve.

- Nem biztos, hogy…

- Mi történt?- kérdezte ekkor valaki.

- Amore? Hogy kerültél ide?- kérdezte Chatta.

- Chatta! – kiáltotta Amore.

- Gyertek!- suttogta Jake. Elindultak kifelé. Jake ment elöl, mögötte a pixiek.

- Úgy tűnik, hogy mégse tudtam, hogy hol vagyunk. – mondta ekkor Jake.

- Kár. – mondta Chatta. Ekkor egy szörny tűnt fel.

- Áááá! Ez hatalmas!- kiáltotta Chatta.

- Hozzátok képest. – vont vállat Jake, majd tiszta erőből eltaposta.

- Őt angyal. – mondta Amore. Ekkor hasonló pókszerű lényekből álló sereg tűnt fel. Jake, bár nagyon fáradt volt, nekiállt őket eltaposni őket. Chatta és Amore is felvették a harcot egy párral. Ők egyre csak hátráltak, a pókok viszont csak jöttek és jöttek, mintha sehol se lenne végük. Persze hulltak el rendesen, de akkor is sokan voltak ahhoz, hogy mindegyiknek vége legyen. Chatta egyszer csak leesett a földre és nem mozdult.