II. epiz�d: K�nyszerpihen�

11. r�sz: Bizalmatlans�g

Bloom ver�t�kben f�rdik. Sz�j�n kereszt�l veszi a leveg�t. Kez�vel saj�t tork�t igyekszik kitapintani. Tiszt�n �rezte Derek szor�t�s�t. Mintha a f�rfi ujjainak csontjait sem h�s, sem b�r, csak a keszty� v�lasztotta volna el t�le. R�ad�sul olyan hirtelen volt az a mozdulat...

A t�nd�r keze lassan a tark�j�ra cs�szik. M�g mindig sajog azon a helyen, ahol Derek le�t�tte Faragond�t. Pr�b�lja �tgondolni a l�tottakat. El�sz�r csak egy �lomnak t�nt. De hamar kider�lt, hogy nem csup�n �lom. Sz�ve ugyanolyan gyorsan vert izgalm�ban, mint ahogy Faragond�� verhetett. �rezte a fojtogat�st �s az �t�st. Tal�n m�g ajkai is mozogtak mik�zben az igazgat�n� besz�lt.

Lassan felemeli a fej�t, majd k�r�ln�z. Olyan val�s�gosnak �lte meg az el�z� �lm�t, hogy egy pillanatra az is esz�be jutott, hogy tal�n nem is az volt. De a saj�t szob�j�ban van. Az �gy�ban �l. Az �gy k�t oldal�r�l pedig k�t bar�tn�je figyeli agg�d� tekintettel.

– J�l vagy, Bloom? – k�rdezi Fl�ra.

– Ti itt? – k�rdez vissza a t�nd�r. – Hogyhogy...

– Besz�lt�l �lmodban – mondja Stella. – �rdekes volt hallgatni... Mintha valakivel besz�lgett�l volna, de a v�laszok elmaradtak...

– Faragond�t elkapt�k. L�ttam, hogy egy cell�ban van.

– Hogy l�thattad vol... – kezdi Stella hitetlenkedve, de esz�be jut a megold�s. – H�t persze! Az a gondolat�tvitel, amir�l m�g utolj�ra sz� volt �r�n...

– Mivel Faragonda m�r el�gg� tapasztalt, nem jelenthet neki probl�m�t, hogy kapcsolatba l�pjen Bloommal – f�zi tov�bb Fl�ra. – �s eml�kszel m�g valamire?

– Szinte mindenre – b�lint Bloom. – Egy Derek nev� f�rfival besz�lt. Minden bizonnyal � �ll a t�mad�sok h�tter�ben. A jobb szeme egy h�ll��. Nina �s Maria neki dolgozhatnak.

– Akkor az volt a pajzsokon is...

– De nem csak Nina �s Maria dolgoznak neki. L�ttam m�g k�t f�rfit, akik �pp Szaladint hurcolt�k be a b�rt�nbe.

– �k lesznek azok, akik a V�r�sforr�st t�madt�k meg – tippel Stella.

– Bizony�ra. De... – Bloom elhallgat, �s agg�dva visszan�z Fl�r�ra.

– Mi az? – k�rdez vissza ijedten a l�ny. – Mi�rt n�zel �gy r�m?

– A Faragond��val szemk�zti cell�ban Heli�t l�ttam. �s el�g rossz �llapotban. Mintha m�r hetek �ta ott senyvedne...

– Az lehetetlen – v�gja r� Stella. – Eml�kszel, mit mondott Sky? Helia p�r hete elint�zett valamit, az�ta viszont ott van az iskol�ban �s titkos j�ratok ut�n kutatgat.

– Ahelyett, hogy megl�togassa Fl�r�t, amikor szeretik egym�st? – k�rdez vissza Bloom. – Valami itt nem stimmel. Biztos vagyok benne, hogy Helia volt abban a cell�ban.

– �s hogy n�zett ki az a m�sik k�t f�rfi? – sz�l k�zbe Fl�ra, hogy elterelje bar�tn�it a t�m�r�l.

– Az egyik egy hatalmas n�gykar� h�storony volt – eml�kszik vissza Bloom. – A m�sikon nem l�ttam semmi k�l�n�set. Ha csak az nem k�l�n�s, hogy m�g a cimbor�ja csak �v�n alul viselt valamit, � teljesen be volt �lt�zve... Kab�t, keszty�, bakancs... Viszont...

A v�r�shaj� t�nd�r megint elhallgat egy percre.

– Bart alszik? – k�rdezi v�g�l.

– Nem l�ttuk – r�ntja meg a v�ll�t Stella. – Mindenesetre nem hiszem, hogy itt lenne az ajt� el�tt. Mi�rt?

– Mert hallottam, ahogy Derek Mari�val besz�lt. Amikor megtudta, hogy t�z t�nd�r meg a h�rom specialista megsz�k�tt el�le, tudta, hogy mi hatan visszamenn�nk. Azt mondta, hogy m�g k�nnyebb is a dolguk, mint gondolta, mert Bart vel�nk van.

Fl�ra hirtelen a sz�ja el� kapja a kez�t. Stella is meglepetten pislog.

– Ugye nem azt akarod mondani...? – k�rdezik szinte egyszerre.

– M�g egy�ltal�n nem biztos – menteget�zik Bloom. Sejti, milyen vad �tlet fogalmaz�dott meg bar�tn�i fej�ben. – Lehet, hogy csak f�lre�rtettem �s nem is Bartra gondolt. Eredetileg �gy fogalmazott, hogy a fi� vel�nk van, de m�sra is �rthette.

Bloom szavai Stell�t n�mileg megnyugtatj�k, de Fl�r�t nem. � m�g mindig felt�n�en ijedtnek t�nik.

– Valami baj van? – k�rdezi t�le Stella.

– Igen. Ugyanis k�nnyen gondolhatott �r�. Amikor ti elindultatok az alag�ton a k�nyvt�rb�l, mi m�g visszament�nk eltorlaszolni az ajt�t. Maria �ppen akkor fordult be a folyos�ra. �s mintha felismerte volna...

Most Bloom�kon van a megh�kken�s sora. Meredten n�znek Fl�r�ra.

– Ugye... Ugye nem felt�telezed r�la, hogy � is ellen�nk lenne? – hebegi Bloom. – Pedig olyan kedves fi�nak l�tszik...

– �n sem gondoltam volna – teszi hozz� Stella. – De valahogy m�gis aznap bukkant fel, amikor a Felh�tornyot megt�madt�k. Azt�n j�tt seg�teni az iskola v�delm�ben, de amikor kellett, sehol sem volt...

– Velem volt – jav�tja ki Fl�ra. – Emiatt nem r�hatj�tok meg, mert �n k�rtem, hogy j�jj�n velem. De most el�gg� �sszezavarodtam.

– Nem csod�lom. �n mindenesetre k�tlem, hogy meg tudn�k-e maradni a k�zel�ben. Nem lenne j�, ha itt maradna...

– V�rj egy kicsit! – sz�l k�zbe Bloom. – Ha most kitessz�k, azt�n meg kider�l, hogy t�vedt�nk, nagyon megb�ntjuk vele. Ha m�gsem t�vedt�nk, akkor pedig gyan�t fogna. A legjobb az, ha itt marad, de szemmel tartjuk.

– �s mit fogunk csin�lni most, hogy tudjuk, hol tal�ljuk meg Faragond�t? – k�rdezi Fl�ra. L�tsz�lag nagyon zavarja, hogy bar�tj�r�l ilyen vit�k folynak. – Valamikor el kell menn�nk �rte, nem?

– Igaz, de h�rman nem sokra menn�nk – v�lekedik Bloom. – Sz�m�tanak r�, hogy egyszer visszamegy�nk. El�bb sz�lnunk k�ne a t�bbieknek. �s persze a specialist�knak.

– �n megyek! – aj�nlkozik azonnal Stella. – �n majd �sszegy�jt�m �ket. Egy�bk�nt is, nem sz�vesen maradn�k emellett a fi� mellett...

Bloom m�g egy sz�r�s pillant�st vet bar�tn�je fel�, de v�g�l r�b�lint. M�snap reggel pedig Stella egy �ltala l�trehozott kapun visszamegy Magixba.